Cuzco
Cuzco felfedezése A szerencsétlen élmények után a Titicaca-tónál, végre boldogabb napok felé eveztem. Éjszakai busszal érkeztem meg Cuzco -ba – hajnal ötkor már ott voltam a főterén és órákon keresztül csendben ültem egy padon, figyeltem a város ébredését és próbáltam magamba szívni annak a varázslatos hangulatát, szinte mágikus atmoszféráját, amelyet nehéz szavakba önteni. Persze, az is közre játszott a hosszú üldögélésemben, hogy sehova sem tudtam még ilyen korán elmenni, a hostelem recepciója, a kávézók, reggelizők: minden zárva volt. Lassacskán elkezdtek szállingózni az árusok a főtérre, akik egyből megkörnyékeztek engem is. Azt nem tudták viszont, hogy nagyon rossz helyen kapizsgálnak, mert én elhagytam az összes pénzemet és bankkártyám sem volt. Udvariasan elhajtottam mindenkit. Cuzco főterén a katedrális korán reggel Az itt töltött napjaimat azzal kezdtem, hogy rendbe tegyem a pénzügyi helyzetemet a világ másik felén, mert enni és aludni kell valahol, azt pedig sehol sem adják...