Latin-Amerikai kalandozás

  Ahogy mondani szokták, minden rosszban van valami jó. Az én sajnálatos korai „katapultálásom” Peruból végül oda vezetett, hogy nem várt módon hat év után újra Chilében töltöttem a karácsonyt és az újévet a fogadócsaládommal. Kicsit furán hathat ez a blogbejegyzés, így a nyár utolsó napján. Viszont ha jobban belegondolunk, nem is annyira az, mert én az ottani nyár alatt töltöttem el ezeket a napokat, a legnagyobb melegben. Így legalább átérezhető az, hogy mennyire nehéz ünnepi hangulatba kerülni a hőségben. December 7-én érkeztem meg Santiago-ba, Limából. A reptéren gyorsan buszra szálltam és a Pajaritos nevű állomásra mentem, ahol éppen induló járatot találtam Villa Alemanaba. Tudtam, hogy nem tudom teljesen kifizetni a jegyet, mivel csupán 4000 pesom volt, amit találtam a táskámban elfekvőben, és még további 1000 peso hiányzott. Ekkor egy nagyon kedves nő, miután megkérdezte, mi a problémám, egyszerűen odanyújtotta a hiányzó összeget.  Akkor még nem tudtam, de megérte kic...

Túra a Machu Picchuhoz Az utazásom egyik legnagyobb vágya a Salkantay-trek teljesítése volt – egy 75 kilométeres gyalogtúra, amely Peru lenyűgöző tájain keresztül vezet. Az út során 4700 méteres magasságig kapaszkodtunk fel, majd trópusi dzsungelekbe ereszkedtünk, hogy végül, az ötödik napon, elérjük a világ egyik újkori csodáját: a Machu Picchut . Szervezett utat választottam, mert egyáltalán nem voltam felkészülve, hogy magamban vágjak neki egy ilyen kihívásnak tapasztalat nélkül. Rengeteg szolgáltató van, de elégedett voltam azzal, amelyiket én választottam, amely a Macchu Picchu Reservations volt. Az indulásunk előtti napon tartottak egy eligazítást, ahol megismertük a túravezetőnket, praktikus tanácsokkal láttak el és kaptunk táskát – ebbe max. 6 kg-ot lehetett pakolni, ezt hordozták az öszvérek. Mit kellett mindenképpen vinni? Többek között az esőkabátot – ami valóban esszenciális volt sajnos – meleg ruhákat, hálózsákot, megfelelő túra felszerelést, cipőt. Reggel 4:30-kor volt a ...