Latin-Amerikai kalandozás

  Érkezésem utáni pár napot azzal töltöttem, hogy ellátogattam az általam ismert/szeretett helyekre, illetve pár olyan helyre is sikerült eljutnom, ahol még nem jártam korábban. Ez fordítva is igaz, mert végül Valparaiso-ra, Concón-ra és Renaca-ra nem jutott időm. Így utólag durva belegondolnom abba, hogy 19 éjszakát töltöttem el ott és mégis ennyi minden kimaradt. Ennek a magyarázata viszont egészen egyszerű: olyan jól éreztem magamat ott, hogy néha a legjobb program, amit csinálhattam az volt, hogy egyszerűen otthon maradtam és a fogadócsaládommal voltam. Ami a legjobban hiányzott nekem Chiléből az így ki is derült… nem a városok és az utcák voltak, hanem a személyek és a mindennapok. Templom Quilpué-ben Villa Alemana Az első utam Villa Alemana-ba vezetett, ami valljuk be nem rendelkezik túl sok felfedeznivalóval. A neve azt jelenti: „Német falu”, ami sokat elmond arról kik alapították… 1896-ban német és emellett olasz bevándorlók telepedtek le itt. Ma 126.000 fő lakosa van, ...

  Ha valaki megkérdezné tőlem, melyik a legjobb időszak arra, hogy meglátogassa Chilét, kétfajta válaszom létezik. Az egyik a józanész szerint diktált: az itteni nyár alatt, vagyis december-február között, mivel ilyenkor van lehetőség délre is látogatni Patagóniába, fürdeni az óceánban (ami nyáron is jéghideg, de kint legalább meleg van) és minden sokkal szebb a jó időben. A szívem szerint, viszont az egyetlen jó válasz: szeptemberben. Ez egy igazán különleges hónap Chilében, nem más miatt, mint a „Fiestas Patrias”, vagyis a „Haza ünnepe”. A másik ismert neve: Dieciocho, vagyis „Tizennyolcadika”, amely leíró név és el is mondja számunkra mikor zajlik az esemény. Zászlóba öltözik ilyenkor az ország Mindenhol zászló Szeptember 18-án ünnepli az egész ország az első chilei kormány megalakulását, ami 1810-ben történt ezen a napon. Mindig kiemelik, hogy nem a függetlenségüket ünneplik, hanem ezt! Visszaolvastam a korábbi blog bejegyzésemet 2018-ból és én is hibásan írtam le anno mi is ...

          Szeptember másodika, a nap, amikor 6 év és 1 hónap után újra útra keltem Santiago de Chilébe. Előző alkalommal 2018 augusztus 2-án indultam el életem akkori legnagyobb kalandjára, az ismeretlen dél-amerikai világba, hogy egy teljesen idegen családdal éljek egy éven keresztül. Mint azt sejteni lehet a mostani visszatérésemből, az az évem csodásan telt el. Megtanulhattam spanyolul, megismerhettem egy teljességgel más életfelfogást és kultúrát, mint amilyen a mienk. Megalapozta a jövőmet a 16 évesen tett tapasztalatom, és ez most nyilvánul meg a leglátványosabban, amikor elindulok a majdnem egy éves kalandozásomra Latin-Amerikába.       Az ötletszikra mindig is bennem volt, majd több mint egy éve fellángolt egy beszélgetés során. Néha kialudt, majdnem elhessegettem, mert tán bolondság? Végül feléledt a tűz, és amikor márciusban megvettem az egyirányú repülőjegyemet Chilébe valóssá vált a korábbi rejtett vágyam, hogy útra keljek és felfe...