Fiestas patrias

Az ünnep, amit a gyerekektől kezdve az idősekig mindenki vár, egész évben. Az osztálytársaim a napokat is számolták vissza. A „Fiestas patrias” Chile nemzeti ünnepe, amikor a Spanyolországtól való függetlenedésüket ünneplik. Az ünnep maga szeptember 18.-án van, de az ünneplést már előtte való héten megkezdik és utána is folytatják. A suliban az egész hét ki volt adva szünetnek. Mindenki azt mondta, hogy ez a legjobb része az évnek.

Szeptember 15.-én a barátaimmal elmentünk a Sportingba, ami egy fonda Viña del Marban. Úgy kell elképzelni, mint egy nagy vásárt, tele kajával, játékokkal, ahol ajándékokat nyerhetsz és vidámpark szerű része is volt. Egy anticuchot ettem és megkóstoltuk a terremotot, ami szintén egy chilei alkoholos ital. A jelentése szó szerint földrengés, benne pedig ananászlé, grenadine (valami szirupféleség), ananász fagyi és egy kis pipeño (hasonló a borhoz) található. Kipróbáltunk pár játékot és nyertem is egy plüss macit, majd egy koncertet néztünk meg. A bandát nem ismertem (Chanco en piedra), de ennek ellenére tetszett. 10 óra körül pedig az egyik lány anyukája vitt minket haza. Nagyon tetszett a fonda, nagyon jó volt a hangulata és az ételek is finomak voltak.

Anticucho, ami egy nyárs rajta sok fajta hússal

A barátaimmal a Sportingon

Joaquinnal mielőtt felültünk az egyik vidámparki játékra

Szeptember 16.-án pedig a fogadó anyukámmal és a barátjával Rancagua-ba mentünk 3 napra, ahol a rokonoknál voltunk. Uzsonnára empanadat ettünk, ami az egyik kedvenc ételem lett. Este itt is elmentünk egy fondaba, ami kicsit kisebb volt, mint az azelőtti, de ennek is nagyon jó hangulata volt. Hétfőn egész nap ettünk és ezt minden túlzás nélkül mondom. Reggeli, majd ebéd, uzsonna és még egy vacsora is. Főleg húst ettünk salátákkal. Minden nagyon finom volt, de én nagyon tele voltam. Vacsorát már nem bírtam enni. 

Nagyon sok marha húst esznek itt

Még több kaja

Hazafelé úton Rancagua-ból

Kedden délután pedig hazajöttünk, összeszedtem a cuccom és mentem a fogadó apukámhoz. Aznap reggel érkeztek meg Kolumbiából a gyerekekkel, és nála töltöttük a hét további részét.

Szeptember 19.-én ismét elmentünk a barátaimmal a fondaba és összeségében ugyanazt csináltuk, mint múlt héten. Ettünk, játszottunk a játékokkal. Kipróbáltam a Mote con huesillot és a churrost is, ami egy spanyol édesség és mindkettő eszméletlen finom volt. Mivel ez volt az utolsó nap, amikor a fonda nyitva volt, hamarabb bezárt és 10 óra körül már az emberek kezdtek hazamenni. Mi is így tettünk és az egyik barátom házába mentünk, majd onnan haza. Nagyon tudnak élni a chileiek, hogy egy 1 hetes bulit csinálnak az 1 napos ünnepből.

Churros manjarral

Mote con huesillo

Szeptember 20.-án pedig családi program volt, amikor elmentünk Olmué-ba. Ez Villa Alemana-hoz közel lévő település, ahol lehet lovagolni. Mi először sárkányt próbáltunk reptetni, de nem nagyon sikerült, mert alig volt szél. A táj gyönyörű volt, minden oldalról hegyekkel körbevéve. A lovaglás fél órás volt. Felültettek a lóra, megkérdezték, hogy lovagoltam-e már és mikor igen volt a válaszom, nyugodt szívvel elindították a lovat. Szóval egyedül kellett mennem, viszont nagyon régen ültem lovon és elég bénán ment a dolog. Lehet az én hibám, de ha kicsit gyorsabban akartam menni sétánál, a ló elkezdett vágtázni. Csak egyszer próbáltam meg ügetni, de teljes sebességgel elindult a ló és majdnem leestem. Vacsorára pedig sushit ettünk. Nagyon meglepődtem, de rengeteg sushit esznek Chilében. Mielőtt idejöttem még sosem próbáltam ki, de mióta itt vagyok ez volt a negyedik alkalom.

A sárkány

Sárkányeregetés Olmuéban

Szeptember 21.-én délután az egyik barátom asaitot tartott, ami egy kis sütögetést takar maga mögött. A barátaim nagyon szeretnek rappelni és nem is csinálják rosszul. A kedvemért pedig mindig megpróbálnak angolul is. De nagyon jól éreztem magam, mert már sokkal több spanyolt megértek, mint előtte. Most már koránt sem voltam elveszve, mint előtte, be tudtam csatlakozni a beszélgetésekbe, együtt nevetni a többiekkel anélkül, hogy nekem is lefordítanák.

Choripan és Felipe pózolása

A szombat és a vasárnap pedig pihenősen telt. Összességében nagyon szerettem ezt a hetet. Sok esemény volt, sok családi pillanat, rengeteg kaja. Ha valaki teljesen meg akarja ismerni egy ország kultúráját, a nemzeti ünnepét is meg kell ismerni. Legalábbis Chile esetében ez elengedhetetlen.